Boldogságos mindig megnézni a képeket és végiggondolni, mit is írjak le nektek. És ilyenkor jövök rá, hogy mennyi minden történt és mennyi-mennyi sok dolgot lehet egy-egy helyen csinálni.

Mostanság mindenről egy dal jut az eszembe. A Karibi Partról például a felejthetetlen UFO szám, a Karibi party. És nem is áll messze az igazságtól, mert Costa Rica egyik Party helyszíneként számon tartott Puerto Viejo-ról szól a következő jó pár sor.

Jó tanács, nézd meg hová készülsz. Costa Ricán van Puerto Viejo és Puerto Viejo de Talamanca. Na én a második helyre akartam elmenni. És ez csak úgy derült ki, hogy a hostel portástól kérdeztem, hogyan tudnék oda eljutni, mire visszakérdezett, hogy minek megyek oda, ott nincs semmi. Szerintem a Karib tenger már magában valami, így én meg őt nem értettem. Mivel az ő angolja gyenge volt, az én spanyolom meg nulla, eltartott egy ideig mire tisztáztuk a dolgokat és kiderült, hogy ahová én megyek azt kb csak a turisták ismerik. Ami el is ijeszthetett volna, de mivel onnan akartam átmenni Panamába, így nem tántorítottam uticélomtól. Egyébként sem vagyok egy ijedős fajta. Felszálltam egy buszra, majd egy másikra, San Joséban találtam ismét magam, ahol egy taxisnak elmagyaráztam hová akarok menni és vigyen abba a buszmegállóba ahonnan a buszom megy. Elvitt a Carib terminálba. Nade innen nem ment busz oda, csak Limonba, ahol át kellett megint szállnom. Röpke 8 óra alatt érkeztem meg, teljesen kifáradva. A közlekedésről az országon belül külön fogok írni, az egy egész bejegyzést megér.

Szóval odaértem teljesen kifáradva és csak annyit tudtam, hogy a Ruka Hostelt kell keresnem. Ismerőseim már ott voltak, így csatlakozni akartam hozzájuk. 20 perc bolyongás a 17 kg-os táskámmal és 5 ember útbaigazítása után a „belvárostól” kb 1 kilométerre a főút mellett a dzsungelben meg is lett a hostel. Gyors Karib csirke (sült csirke vmi szósszal, rizzsel és babbal) elfogyasztása után felfedeztem a partot. Esti program Karaoke volt, amit én semmi szín alatt nem művelek. Pedig igazán jó móka, de mikor a 2 éves keresztlányom is azt mondta, hogy inkább ne énekeljek, ez a móka nekem a hallgatásban merül ki. De az este nem ért ott véget, íme pár kép a Karibi Partiból.

 A „látnivalók”, amiket 2 napba be kellett sűríteni:

Strandok: Playa Negra, El chino, Salsa Brava, Playa Cocles

Nemzeti parkok: Manzanillo, Cahuita

Egyéb parkok: Jaguár park, Lajhár park, Bibri vízesés

Már most bevallom, nem sikerült mindegyiket megnéznem. Itt is az örök dilemma volt, hogy minden beleférjen, vagy válasszak ki párat. Ez utóbbi lett. A strandok közül a Playa Cocles maga volt a vadság aznap. Nem sokan voltak kint, így egész nap nyugodtan alhattam, nézhettem a vizet, próbálhattam úszni. Az nem ment a hullámok miatt. Ha aktívkodni szeretnétek, lehet szörföt bérelni, de érdemes utánajárni mikor vannak jó hullámok.

A Playa Negra picit más. Először is az egész strandot az ott hagyott hajóroncs uralja. Rozsdásodik és fa nőtt ki belőle. Valóban egyedi. És ehhez jön hozzá hogy ez a strand fekete. Ha estefelé jártok arra, akkor 4-7 évesek szörf oktatása zajlik. Ha már tudnak stabilan menni, akkor el is kezdik a szörfoktatást. Életük része, testük meghosszabbítása lesz a szörf. Na az enyém nem lett.

A nemzeti parkok közül Cahuita nyert. Erről több helyen olvastam, és ami a legfontosabb volt, hogy ott BIZTOSAN fogok lajhárt látni. Costa Ricában nagyon gyakran látni őket. Szinte mindenhol azt olvasod, hogy ne aggódj, biztosan látni fogod őket. 1 héttel később mesélték, hogy az étteremben ülve lemászott mellettük a lajhár a fáról. Itt már 2 hete voltam a térségben és egy lajhárt se láttam. Így elindultam a Nemzeti parkba. Cahuita város teljesen kihalt volt, alig egy két ember lézengett. A házak és az éttermek bezártak. Valóban utószezon van itt. Belépőt nem kellett fizetni, viszont csak a park feléig lehetett elmenni. Az első állatnak nagyon megörültem. Itthon kitörő örömmel mutattam a testvéreimnek, hogy nézzétek mit láttam, mire teljesen rezignált arccal közölték, hogy de hiszen ez csak egy mosómedve. Nekik, akik Észak-Amerikában éltek már ez egy hétköznapi jelenségnek számított. Én igazán jól szórakoztam rajta, mikor a parton el akartak lopni egy hátizsákot.

ÉÉÉÉsss a következő látvány a lajhár volt. A sors besegített. Szembe jött egy lány, aki kérdezte, hogy láttam-e a lajhárokat? Ahogy megszólaltam megismerte az akcentusomat és emlékezett rám La Fortunából. Mondta, hogy nem találkozott még magyar hátizsákos utazóval. Elkísért egy fáig, ahol a lombok között aludtak a lajhárok. Nehéz volt felfedezni őket az ágak között.

Bribri:

Itt történt az egyetlen inzultusom. 3-an lányok indultunk el. Bribri egy falu neve, ahol taxit kellett kerítenünk. Míg ott bóklásztunk egy idősebb helyi férfi kezdett el hozzánk beszélni. Nem akart tágítani, mindegyikünkhöz beszélt valami érthetetlen nyelven, megfogta a karomat. Egy erőteljesebb rászólás és elengedte. Végre találtunk egy taxit amivel meg tudtunk egyezni az árban és így hátrahagytuk ködös gondolatú barátunkat.

A vízeséshez erdei ösvény vezet. A sofőr spanyolul magyarázta el a Columbiai lánynak,hogy merre menjünk. A legnehezebb ösvény volt a 3 hét alatt. Minden csúszott. Hiába a túracipő, vibram talp, nem éreztem magam biztonságban. Elértük a vízesést, ami gyönyörű.

Elvileg kellett volna egy második vízesésnek is lennie. A nagy vízesés bal oldalán fel lehet jutni a vízesés tetejére, majd onnan tovább haladva kellett volna megtalálni a következő vízesését. A patakban
még nem volt gond, de nem sokáig tudtunk ott haladni. És én feladtam. Nem akartam lecsúszni valamelyik problémásabb szakasznál. Paula tovább ment, de 15 perc múlva ő is visszajött azzal, hogy semmi ösvényre emlékeztető utat nem talált a dzsungelben. De így is nagyon tetszett: 

Később tudtam meg hogy a Jaguár parkban és a Lajhár rezervátumban is láthattam volna lajhárokat. Kihagytam, de itthon találtam egy videót, amit ajánlok nektek is. De ne lepődjetek meg, hogy a lajhár nem gyors!!!

watch the sloth's reaction when She offers a flower

Tippek: 

1. Cahuita az egyik legjobb park arra, hogy állatokat láss. 

2. Puerto Viejoban ne hagyd ki a karibi hangulatú bulikat, tábortüzeket a tengerparton. 

3. Az utószezon nem mindig jelenti az árak mérséklését. Kalkulálj normál árakkal és ha az utószezon miatt valamit olcsóbban kapsz meg örülj neki!